pázsitviola (Aubrieta x cultorum): A káposztafélék családjához tartozó, évelő félcserje. Gyorsan terjed, szinte gondozásmentes, tavasszal borul virágba. 10-15 cm magasra nő, akár 30-60 cm szélességben is elterülhet. Rendszeres metszése elősegíti a kompakt növekedést és a bőségesebb virágzást.
indás ikravirág (Arabis procurrens): A káposztafélék családjához tartozó, évelő növény. Szárazságtűrő, árnyéktűrő. Tavaszi virágzásakor a legszebb, ilyenkor sűrű fehér virágszőnyeggel borítja be a kertet. Alacsony növekedésű, indáival terjed, de nem aggresszív, a szomszédos növényeket nem nyomja el. Szinte gondozásmentes, virágzás után vágjuk vissza a virágszárakat.
gyepes szappanfű (Saponaria ocymoides): A szegfűfélék családjához tartozó, évelő növény. Fényigénye magas, vízigénye alacsony, szárazságtűrő. Virágai májustól júniusig nyílnak nagy tömegben. Könnyen szaporítható magról, magától is elszórja a magokat.
gyapjas tisztesfű (Stachys byzantina), nyuszifül: Az árvacsalánfélék családjához tartozó, évelő növény. Fényigénye magas, vízigénye közepes, a szárazságot tolerálja. Az első telepítéskor érdemes konténeres növényt ültetni, utána tőosztással szaporítható. Sűrű, összefüggő telepet alkot. Végleges magassága kb 30 cm.
széleslevelű sóvirág (Limonium platyphyllum): Az ólomgyökérfélék családjához tartozó, évelő növény. A napos fekvés a legmegfelelőbb számára, és jó vízelvezetésű talajt kíván. Gondozása egyszerű, szárazságtűrő.
vaskoslevelű veronikacserje (Hebe pinguifolia): Fásodó szárú törpecserje, örökzöld, az útifűfélék családjához tartozik. Elsősorban talajtakaróként, sziklakerben, határolóként ültessük. Fagyérzékeny, de takarással átvészeli a telet. Május-júniusban virágzik, virágja fehér, de elsősorban leveleivel díszítő fajta. Félárnyékos helyet szeret, átlagos vízigényű. Végleges magassága kb 30 cm.