A whisky olyan égetett szesz, amely gabona erjesztésével és lepárlásával, majd fahordóban való érlelésével készül. A skót whiskyk nagy többsége kevert whisky (blended Scotch whisky), amely malátawhiskyk és gabonawhiskyk keveréke. Ha a tisztán árpamalátából cefrézett, kisüsti módszerrel lepárolt malátawhisky egyetlen lepárlóból származik, akkor single malt Scotch whiskyről beszélünk.

A szokásos palackozások 40–46% közötti alkoholfokú, vízzel higított whiskyt tartalmaznak. Ezzel szemben a cask strength whiskyt a hordóból közvetlenül palackozzák, hígítás nélkül, alkoholfoka általában 55–65% közötti.

A skót whisky ízét nagyobb részt a hordó adja. Gyakoriak az olyan tölgyhordók, amelyekben korábban amerikai bourbont vagy sherryt érleltek. Minden skót whiskynek legalább 3 évig kell érlelődnie tölgyfahordóban, ez törvényi előírás.

Általában megadják a palackban lévő legfiatalabb whisky életkorát, a 10 és 12 évesek a legelterjedtebbek, 15 évtől kezdődik a prémium kategória. Az utóbbi időben egyre több a korjelölés nélküli (No Age Statement, NAS) whisky.

Skócia whisky-régiói nem törvényileg szigorúan meghatározott ízprofilt jelentenek, de hagyományosan mégis kialakultak bizonyos stílusok.

  • Speyside: A legtöbb lepárló itt található. Gyümölcsös, elegáns ízvilág jellemzi. Pl.: Aberlour, BenRiach, Glenfarclas, Glenfiddich, Glenlivet.
  • Highlands: Nagy és változatos régió. Pl.: Glenmorangie, Oban, Old Pulteney.
  • Islands: Nem hivatalos régió, Arran, Jura, Mull, Orkney, Skye szigeteket foglalja magába, hivatalosan a Highlands része. Enyhén füstös, tengeri karakter. Pl.: Arran, Highland Park, Talisker.
  • Islay: A tőzeges (pealted) whisky hazája. Pl.: Ardbeg, Lagavulin, Laphroaig.
  • Lowlands
  • Campbeltown: Egykor a világ whiskyfővárosának mondhatta magát, ma már csak három lepárló működik itt. Pl.: Springbank.