Néhány idézet Miskolczy Ambrus új könyvéből,1 amely meglehetősen részletes, a román és a magyar történetírás teljes spektrumát átfogó áttekintés lett 800 tételes bibliográfiával.

A történelem bojkottálói

A román történelmet és a román történetírást éppen a viták teszik vonzóvá és érdekessé. Munkánk ezekből idéz fel lényeges mozzanatokat a teljesség igénye nélkül. Ha viszont valaki azt vizsgálja ebben a munkában, hogy ki jön ki jobban belőle, ők vagy mi, csalódik, mert a Történelemből nem lehet jól kijönni. A történész ezen nem sokat segíthet, de annál többet ronthat… Jól tudta ezt Lucian Blaga, a két világháború közötti korszak egyik szellemi tekintélye, filozófus, költő, színműíró, esszéista; és ezért találta ki az 1930-as években azt, hogy a románok bojkottálták a történelmet. (12. o.)

A román nép születése, avagy egy rejtély filológiája

Radu Popa kiváló régész […] elmondta, hogy amikor a ’70-es évek derekán összeült a Magyar–Román Történész Vegyesbizottság, azt a feladatot kapta, hogy a magyar felet győzze meg a román történetírás igazáról, de ezt meg sem próbálta, mert ha 150 éven keresztül nem sikerült, akkor néhány óra alatt esélytelen a győzködés. Inkább „arról beszélgettünk, hogy miként lehetne úgy megírni a történelmet, ahogyan történt, visszafogottabban ábrázolni a múltat, ne szítsuk örökké a tüzet, hagyjunk kiskapukat a jövőbeli párbeszéd számára is”. Ezek után kirúgták a vegyesbizottság román szekciójából. Biztos forrásból némi adalék: Popát felelősségre vonta a román szekció elnöke, hogy miért nem adta elő a dáko–román kontinuitás kapcsán „a mi bizonyítékainkat”, amire ezt a választ kapta: „azért, mert nincsenek”. (67–68. o.)

Bizánci modell és bolgár valóság

A Bizánci Birodalom kifejezés a 16. században született. A hajdani kortársak magukat rómainak (romaioi) nevezték, országukat római birodalomnak tekintették és gyakran Romániának nevezték; mások is, olykor a magyarok is. (81. o.)

Arról, hogy a bolgár cár fennhatósága alatt, Bulgária keretében mit tettek a románok, hogyan éltek, írott források nem szólnak. A balkáni románok első történeti tette az volt, hogy 976-ban néhány szekeres megölte a Bizánc ellen lázadó bolgár cár fiát, Dávidot. (96. o.)

1204-ben a IV. keresztes hadjárat harcosai elfoglalták a magyar királyi fennhatóság alá tartozó Zárát, aztán Velence biztatására Konstantinápolyt. […] A keresztesek megalakították az úgynevezett Latin Császárságot, amelyet Imperium Romaniae-nak vagy egyszerűen – például a pápa és a magyar királyok levelezésében – Romaniának (franciául: Romenie) is neveztek. (105. o.)

Román szabadságok az Árpád-házi Magyar Királyságban

Minden erdélyi román történet rituálisan Anonymus, a Névtelen „krónikájának”, pontosabban regényes gestájának megidézésével kezdődik. A román történészek valósággal imádják, hiszen az ő története tölti ki az űrt a protoromán nyelv keletkezése és a románok első okleveles – 13. század eleji – említése között. (117. o.)

Havaselve és Moldva belépése a történelembe

[TODO]

A félhold árnyékában

[TODO]


  1. Miskolczy Ambrus: A román középkor időszerű kérdései. Régi-új viták és közelítések. MKI, Budapest, 2021. ↩︎