Caspar David Friedrich
Caspar David Friedrich a német romantika legnagyobb mestere. Tájképei nem csupán a természetet ábrázolják, hanem mély vallási, filozófiai és spirituális élményt közvetítenek. Igyekezett a fenségest megörökíteni a természet tanulmányozásának témája által.
- Szerzetes a tengernél (1810)
- Rügeni krétasziklák (1818)
- Vándor a ködtenger felett (1818)
- A jégtenger (1824)
Adolph Menzel
Adolph Menzel a 19. század második felének legjelentősebb német realista festője. Történelmi jeleneteiről és az iparosodás ábrázolásáról ismert. Korabeli elismertségét jól mutatja, hogy a német császár kísérte utolsó útján.
- Nagy Frigyes fuvolázik Sanssouci-ban (1852)
- Fantázia a fegyvertárból (1866)
- Vashámor (1875)
Paul Klee
Paul Klee a 20. század egyik meghatározó művésze, expresszionista, kubista, szürrealista festő, színelméleti író és előadó, a Bauhaus tanára. Költő és zenész. Művei tükrözik száraz humorát, olykor gyermeki nézőpontját, személyes meggyőződéseit és lélekállapotait, valamint zeneiségét.
A művészet nem a láthatót reprodukálja, hanem láthatóvá tesz. A grafikai művészet természeténél fogva absztrakcióra csábít: a képzeletbeli meseszerű minőségét közvetíti, kifejezően. Minél letisztultabb a grafikai munka, vagyis minél nagyobb hangsúlyt fektet az alapvető formai elemekre, annál kevésbé alkalmas a látható dolgok realista ábrázolására.
– Paul Klee: Creative Credo (1920)
- Telihold (1919)
- Senecio (1922)
- Csivitelőgép (1922)
- Vár és Nap (1928)
Franz Marc
Franz Marc a német expresszionizmus egyik kulcsfigurája. Többnyire állatokat festett, és élénk színeket használt. A verduni csatában halt meg.
- Nagy kék lovak (1911)
- Sárga tehén (1911)
- Rókák (1913)
- Az állatok sorsa (1913)
Ernst Ludwig Kirchner
Ernst Ludwig Kirchner expresszionista festő, grafikus, szobrász és fametsző művész, rendkívül termékeny alkotó.
- Utca, Berlin (1913)
- Potsdamer Platz (1914)
- Cirkuszi lovas (1914)
- Bázel és a Rajna látképe (1928)
Max Beckmann
Max Beckmann az Új Tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) egyik kiemelkedő alakja, és az expresszionizmusé is, bár ő elutasította e besorolást. Szokatlanul sok önarcképet festett.
- Az éjszaka (1919)
- Önarckép szmokingban (1927)
- Madárpokol (1938)
- A színészek (1942)
Otto Dix
Otto Dix a német Új Tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) és az expresszionizmus kiemelkedő alkotója. Műveiben kíméletlen őszinteséggel ábrázolta az első világháború borzalmait és a Weimar-korszak társadalmi jelenségeit.
- A kártyások (Die Skatspieler, 1920)
- Sylvia von Harden újságíró portréja (1926)
- A háború (1932)
Max Ernst
Max Ernst a dadaizmus és a szürrealizmus egyik úttörője és legnagyobb alakja.
- Celebes (Der Elefant von Celebes, 1921)
- Übü király (Ubu Imperator, 1923)
- Európa eső után, II (Europa nach dem Regen, 1942)