Ozerszk, Cseljabinszk-40 vagy Város-40: E zárt város a Cseljabinszki területen a szovjet atombombaprogram egyik legfontosabb helyszíne volt (lásd még: Szarov/Arzamasz-16, Kurcsatov/Szemipalatyinszk-21). 1947-ben kezdték el építeni rabokkal és hadifoglyokkal egy erdőben, a semmi közepén, a Szovjetunió összeomlásáig semmilyen nyilvántartásban nem szerepelt. Ma 100 ezer lakosa van, és már a térképen is megtalálható.
Majak (Termelőszövetkezet vagy Vegyi Kombinát): Ozerszk melletti, egykor szigorúan titkos telep, plutóniumot termelő reaktorokat is működtetett 1990-ig, ma a Roszatomhoz tartozó, nukleáris fűtőanyag termelését és újrafeldolgozását végző üzem. Itt történt 1957-ben az egyik legsúlyosabb nukleáris szennyezést okozó baleset, amelyet teljes titokban tartottak, így hatásai nagyrészt ismeretlenek. Kémiai robbanás miatt került nagy mennyiségű sugárzó hulladék a légkörbe, 22 települést evakuáltak. Ám ez csak egyike az itteni baleseteknek (pl. az atombalesetek felsorolását lásd itt: A Review of Criticality Accidents), a durva környezetszennyezés és a hihetetlen mértékű felelőtlenség 1945 óta folyamatos. Minden látszat szerint nemcsak a környezet, hanem a dolgozók és a lakosság egészsége sem érdekelt itt senkit. Legutóbb 2017-ben került látókörbe a majaki komplexum, amikor egy ismeretlen eredetű, szerencsére csak gyengén sugárzó felhő terítette be Európát.
Karacsáj-tó: A radioaktív nuklidokkal súlyosan szennyezett kelet-urali területen (EURT) belül és az egész világon is az egyik legszennyezettebb hely az egykori Karacsáj-tó, amelybe hosszú évtizedeken át engedték a majaki nukleáris hulladékot. Miután halálosan sugárzóvá vált a tó, más tavakba, folyókba (a Techa mentén tízezrek éltek!) is engedték a cuccot a gondos szovjet szakemberek. 1968-ban kiszáradt, és a szél jókora területen szórt szét a tófenékről származó radioaktív port, ami kb. félmillió embert érinthetett. Mérések szerint 1 órát sem kellett volna időzni a tó közelében a halálos sugárdózis eléréséhez, az utóbbi években némileg javítottak a helyzeten a végleges feltöltésével.
U–2 incidens: az 1960-ban a Szovjetunió felett lelőtt amerikai kémrepülő egyik felderítési célpontja Majak volt.