cyberpunk: low-life and high tech
Blade Runner (1982)
E film látványvilága kiemelkedően különleges, évtizedekkel később sem veszített semmit az értékéből. A Blade Runner és az 1979-es Alien Ridley Scott mesterművei, minden idők legjobb sci-fi filmjei.
A rendező Scott erőltette annak sugalmazását, hogy a replikánsokra vadászó Deckard maga is replikáns; a karaktert játszó Harrison Ford viszont ragaszkodott hozzá, hogy Deckard ember legyen. Ezért az eredetiben nem egyértelmű a helyzet, a rendezői változatban viszont igen. Bár ez nem javított a filmen, ettől még klasszikussá vált.
Max Headroom (1985)
A brit tévéfilm Max Headroom karakter eredettörténetét mutatja be. Sötét, technológia uralta jövőképet fest, ahol a média és a vállalati érdekek dominálnak. A történet középpontjában Edison Carter, egy harcos televíziós riporter áll, aki leleplezi munkaadója, a Network 23 nevű csatorna veszélyes reklámtechnikáját. Ezek a szupergyors reklámok olyan intenzívek, hogy néhány néző halálát okozzák. Carter nyomozása során súlyosan megsérül, és egy technikus digitális másolatot készít az agyáról – így születik meg Max Headroom, a szarkasztikus, mesterséges intelligenciával rendelkező virtuális műsorvezető.
- ℹ️ IMDB
RoboCop (1987)
A film főszereplője egy rendőr, akit egy brutális támadás során megölnek. Holttestét egy nagyvállalat felhasználja, hogy létrehozza a robotzsarut, egy félig ember, félig gép rendfenntartót. A kiborgként újraélesztett Murphy fokozatosan visszanyeri emberi emlékeit, és bosszút akar állni gyilkosain. E szatirikus akciófilm erőteljes társadalomkritikát fogalmaz meg a vállalati kapzsiságról és a média manipulációjáról, és foglalkozik az emberi identitás kérdéseivel.
Total Recall (1990)
E látványos akciófilmben a főhős Quaid (Schwarzenegger) emlékei és identitása kerülnek veszélybe, miközben egy titkos összeesküvés nyomába ered a Marson. Quaid hétköznapi munkásként él a Földön, de furcsa álmai vannak a Marsról. Egy emlékbeültető cégnél virtuális vakációt rendel, ám az eljárás során kiderül, hogy valódi emlékei vannak a bolygóról, és talán ő maga sem az, akinek hiszi magát. Quaid hamarosan egy összeesküvés közepén találja magát, ahol nem tudja, kiben bízhat, és hogy az élményei valódiak-e vagy manipuláltak.
Judge Dredd (1995)
Disztópikus sci-fi akciófilm, amely nem mélyed el filozófiai kérdésekben. Cyberpunk szempontból fontos, mert vizuálisan és tematikusan érinti a zsáner kulcselemeit: technológia, társadalmi kontroll és az egyén harca a rendszer ellen. Mega-City One egy túlzsúfolt, kaotikus metropolisz, ahol az igazságszolgáltatást olyan bírák végzik, akik egy személyben rendőrök, bírók és ítéletvégrehajtók.
Johnny Mnemonic (1995)
Egyértelműen cyberpunk, egyértelműen Keanu Reeves és egyértelműen ZS kategória. Reeves egy futurisztikus adatfutárt alakít, aki az agyában tárol titkos információkat. A történet egy olyan jövőben játszódik, ahol az információ a legértékesebb árucikk, Johnny egy emberi adattár, aki illegálisan szállít adatokat megbízók között. Egy nap azonban túl nagy mennyiségű adatot tölt az agyába, ami halálos lehet számára, ha nem sikerül időben megszabadulnia tőle. Eközben a jakuza és nagyvállalatok is vadásznak rá, hogy megszerezzék az értékes információt.
Strange Days (1995)
E disztópikus sci-fi thriller társadalomkritikát fogalmaz meg a rendőri erőszakról és a média manipulációjáról. A történet főszereplője Lenny Nero (Ralph Fiennes), egy bukott ex-zsaru, aki az új és illegális SQUID technológiával kereskedik. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy az emberek mások emlékeit és érzéseit éljék át mint a sajátjukat. Lenny egy gyilkosságot rögzítő felvétel birtokába jut, amely egy politikai összeesküvésre és a rendőri brutalitásra világít rá.
The Fifth Element (1997)
Az ötödik elem nem klasszikus cyberpunk film, leginkább a külsőségek alapján (“style over substance”) sorolható a zsánerhez; humoros, könnyed hangvétele elüt tőle. Bár Korben Dallas (Bruce Willis) nem tipikus cyberpunk antihős, mégis egy kiégett, magányos figura, aki belekeveredik egy nagyobb összeesküvésbe – ami a cyberpunk narratívák egyik alapmotívuma. Megjelenésekor ez volt a legdrágább európai film.
Dark City (1998)
Bár világában nincsenek számítógépek, kiborgok és neonreklámok, e szempontból nem klasszikus cyberpunk, de embernek tűnő idegenek manipulálják az emberek emlékeit: a technológia és hatalom pedig cyberpunk motívum. Egy sötét, gondolatébresztő film, amely a cyberpunk zsáner filozófiai mélységeit érinti, a technológia és identitás kapcsolatát vizsgálja, miközben noir esztétikával és pszichológiai feszültséggel operál.
The Matrix (1999)
Bár vannak e listán fontos és híres filmek, hatásukat tekintve meg sem közelítik a Mátrixot, amely forradalmasította a sci-fi mozit, filozófiai és technológiai témákat népszerűsített, befolyásolta a divatot és az internetes kultúrát. Keanu Reeves pedig cyberpunk ikonná vált általa.
Dredd (2012)
E film sokkal komorabb, stilisztikailag kiforrottabb és a forráshoz hűségesebb adaptáció, mint az 1995-ös Judge Dredd; Mega-City One ábrázolása is sokkal realisztikusabb és nyomasztóbb.
Ghost in the Shell (2017)
Egy klasszikus japán manga adaptációja a főszerepben egy kiborggal (Scarlett Johansson). E látványos cyberpunk akciófilm központi témája az identitás, az emlékezet és az emberi lélek a technológia korában.
Blade Runner 2049 (2017)
Az eredeti és ez közös világban játszódnak, de eltérő hangulatot, témákat és vizuális stílust képviselnek. K (Ryan Gosling), egy új generációs replikáns, felfedez egy titkot, amely a replikánsok születésének lehetőségét rejti; ez elvezeti Deckardhoz (Harrison Ford), aki évtizedek óta rejtőzködik. A film poszthumanista kérdéseket feszeget: szükség van-e lélekre (androidok) vagy testre (hologramok), mik a mesterséges intelligencia határai?