Szerzői útmutató

Általános szerzői útmutató könyvkiadóknak. Szükség szerint módosítandó.

A kézirat befogadása

• A Kiadó az általa tartalmi, etikai és formai követelmények alapján alkalmasnak tartott kéziratokat fogad be, illetve jelentet meg. Pozitív elbírálás esetén felhasználási szerződést köt a szerzővel. Negatív elbírálás esetén értesíti a szerzőt, de a döntést nem indokolja és nem vitázik róla.
• [a kiadó tartalmi irányelvei]
• A kézirattal szemben támasztott alapvető etikai követelmény, hogy a szerző kizárólagos szellemi tulajdona legyen, ezt a szerző nyilatkozat aláírásával igazolja.
• Elvárjuk a szerzőktől az alábbiakban részletezett általános szerkesztési elvek és előírások betartását. A kéziratokat elektronikus formában kérjük, lehetőleg egyetlen docx vagy odt formátumú fájlként. Az illusztrációkat viszont külön fájlokként, rendezett fájlnevekkel.
• A befogadott kéziratot a Kiadó szerkeszti, nyelvileg lektoráltatja, ezt követően tördelővel elkészítteti a nyomdai kéziratot. Ennek során egyeztet a szerzővel.

A szerzői kézirat

• A könyvkéziratok terjedelme a Kiadó gyakorlatában hozzávetőleg 150 ezer és 1,5 millió leütés között szokott lenni.
• Többszerzős, gyűjteményes kötetekhez kérünk szerkesztői előszót. Egyszerzős műnél nem kötelező, de kívánatos lehet pl. akkor, ha a főszöveg nem bevezetővel kezdődik.
• A tanulmányok terjedelme lehetőleg ne haladja meg a 40 ezer leütést vagy az előre egyeztetett terjedelmet.
• Tanulmányhoz a szerző írjon legfeljebb 1500 leütéses kivonatot (absztraktot), és mellékeljen 5-8 magyar kulcsszót.
• Az írásmű legyen logikus, áttekinthető, tartalmilag összefüggő és jól tagolt – mind alfejezetekkel, mind nem túl hosszú bekezdésekkel. Kérjük a szerzőket, hogy csak indokolt esetben használjanak háromnál több címfokozatot (a fejezetcím az első fokozat). Elvárjuk továbbá a szövegszerkesztő címfokozatainak használatát, bővebben lásd lentebb.
• A részletes szerkesztési és formai követelményeket lásd lentebb.
• A képi és grafikai elemekkel, táblázatokkal kapcsolatos elvárásokat lásd lentebb.
• A szerző ügyeljen a jegyzetek és a szövegtörzs arányára, az előbbi ne legyen több kb. 30%-nál. Kerülje a jegyzetekben a hosszú idézeteket és magyarázatokat, és mindig szorítkozzon a lényeges részek idézésére.
• A kéziratokkal és a könyvkiadással kapcsolatos alapfogalmak áttekintéséhez ajánlott olvasmány Gyurgyák János kézikönyve.¹

Szövegszerkesztési alapok

Az alábbiakban olyan elvi kérdésekre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek gyakorlati oldala nagyon egyszerű, és csak némi odafigyelést igényelnek. Aki tisztában van a Word alapjaival, nyugodtan átugorhatja e fejezetet; aki nincs, kérjük, hogy olvasson, kérdezzen utána, mert az alábbiak kötelező ismeretnek számítanak.

A szerkeszthető dokumentum célja

A szerzői kézirat mint Word-dokumentum célja az, hogy magán a szövegen dolgozzanak a szerzők és szerkesztők, a szövegszerkesztőben folyószöveget szerkesztenek, amelynek a kinézete (betűméret, sortáv stb.) lényegtelen a kiadó és a publikálás szempontjából. A tördelő a Word-dokumentum felhasználásával egy másik programmal egy másfajta dokumentumot állít majd elő, amelyben a folyószöveg szövegképpé merevedik, ebből készül a nyomdai pdf. Tehát a Word-dokumentum munkafájl, nyersanyag a publikáláshoz, nem pedig végtermék. Kérjük a szerzőket, kerüljék a lehető legszükségesebben túli formázást.

A Word-dokumentumban kell elvégezni viszont a szöveg szerkezeti, funkcionális tagolását. Ez minimálisan a címrendszer létrehozását jelenti, a dokumentum szerkezetének áttekinthetőnek kell lennie a navigátorból. Ezen túl ha ismétlődő szerepű és szerep szerint eltérően formázandó bekezdések találhatók a szövegben, azt is stílussal kell jelölni.

Szerkezeti tagolás stílusokkal

A Word-dokumentumon dolgozóknak természetesen vizuálisan is különbséget kell tudniuk tenni címek és bekezdések között, de azt nem úgy kellene elérni, hogy egyesével, külön-külön beállítják a kijelölt szövegek kívánt paramétereit. A szövegszerkesztő program ezt közvetlen formázásnak nevezi, amely valójában káros és szigorúan kerülendő. Sajnos a tapasztalatok alapján a szerzők többsége általában mégis így formázza a szövegeket.

A szövegszerkesztőben a szöveget stílusokkal formázzuk, és ezzel egyúttal funkcionálisan tagoljuk is, tehát például címfokozatokkal látjuk el. A célnak tökéletesen megfelelnek a szövegszerkesztő beépített stílusai, de ha szükséges, könnyedén létrehozhatunk továbbiakat.

A gyakorlatban: egy bekezdésben állva rákattintunk egy stílus nevére a listából, és készen is vagyunk. Ráadásul ezt általában csak a címek esetében kell megtennünk, mert írás közben cím vagy szövegtörzs után automatikusan „szövegtörzs” lesz az új bekezdés stílusa, a lábjegyzetek pedig automatikusan megkapják a „lábjegyzet” stílust.

Ha stílusokkal formázzuk a dokumentumot, a szövegszerkesztőben (navigátor) áttekinthető lesz a dokumentum szerkezete, címrendszere, továbbá néhány kattintással előállítható a tartalomjegyzéke. (Ebből következően soha nem gépelünk be tartalomjegyzéket.)

Remélhetőleg a leírtakból is látható, hogy ez a módszer tulajdonképp sokkal egyszerűbb a közvetlen formázásnál, azaz a kiadói elvárások egybeesnek a szerzői érdekekkel.

Egyéb kérések és tudnivalók

• A könyv címnegyedét a Kiadó határozza meg és hozza létre, így az a szerzői kéziratnak nem része, nem kell előállítani.
• A dokumentum könnyű azonosíthatósága szempontjából célszerű, ha az első oldalon szerepel a mű (munka)címe, a szerzők/szerkesztők neve. Ezen az oldalon nyugodtan elhelyezhetők egyéb technikai adatok is, telefonszámok, szerkesztési fázisok dátumokkal stb. – ezzel kapcsolatban nincsenek előírások.
• A szerzői kézirat tartalmazhat tartalomjegyzéket, de azt a tördelésnél nem fogjuk figyelembe venni, akár generált, akár kézzel gépelt. A dokumentum lényegi része az előszóval vagy a főszöveggel kezdődik.
• A bekezdések előtt és után ne legyenek felesleges szóközök, tabulátorok, üres sorok. Tördelés előtt ezek eltávolítását kérni fogjuk a szerzőtől, ha tömegesen fordulnak elő. A fejezetek közti oldaltörések, a bekezdések első sorának behúzása, a bekezdések közti térköz és még rengeteg más dolog beállítható a stílusokon keresztül. Ha a szerző szükségét érzi ilyesminek, ezt nyugodtan megteheti.
• A számozott és számozatlan felsorolásokat a szövegszerkesztő erre szolgáló funkcióival kell létrehozni. Ugyanez vonatkozik a fejezetek számozására is.
• A szöveg lehetőleg ne tartalmazzon hiperhivatkozásokat, de semmiképp sem szabad a hiperhivatkozásokat formázással elfedni. Célszerű kikapcsolni a beállításokban a linkek automatikus hiperhivatkozássá alakítását, továbbá a világhálóról származó szöveget mindig irányított beillesztéssel kell másolni (CTRL+SHIFT+v).

Különféle képi és grafikai elemek, táblázatok

• A képeket és ábrákat címmel kell ellátni és kapjanak folyamatos sorszámozást. A szövegbeli helyükön csak a számuk és a címük szerepeljen, magukat a képeket külön fájlokként kérjük. A fájlnevek kezdődjenek a képek számával pl. így: 001, 002 stb. (Tehát a lényeg, hogy egyértelműen azonosítható legyen, melyik kép hová tartozik, valamint a fájlok sorrendje tükrözze a kéziratbeli sorrendet.)
• A képekkel szemben támasztott minőségi elvárásokat nem tudjuk számszerűen megfogalmazni, a technikai és esztétikai minőségüket a műszaki szerkesztő fogja ellenőrizni. Ha egy kép nem elég nagy és éles a monitoron, akkor biztosan alkalmatlan nyomtatásra. A nem megfelelő képeknek a cseréjét vagy az elhagyását fogjuk javasolni.
• A képekről külön jegyzéket is kérünk, amely a fájlnév mellett tartalmazza a kép szerzőjét vagy jogtulajdonosát, továbbá a beszerzésének helyét vagy módját. Ismeretlen eredetű, nem jogtiszta képanyagot nem áll módunkban kiadni.
• Az interneten talált képekkel csak indokolt esetben tudunk foglalkozni, a Kiadó előnyben részesíti a saját, illetve az egyedi képanyagot, amely információs szempontból is megállja a helyét. A gyakorlatban az internetről származó képanyag nagyja sem technikai, sem esztétikai, sem információs, sem jogi szempontból nem felel meg az elvárásoknak, és általában egy gyors kereséssel elérhető – az olvasóközönség számára is.
• Ábrát, diagramot, grafikont a Kiadó készíttet adatsor (táblázat) alapján, ilyen célra raszteres (nem vektoros) képeket nem tudunk felhasználni. A szerző által másokkal készíttetett vektoros ábrákat csak felhasználási engedéllyel együtt tudjuk befogadni.
• A táblázatokat címmel kell ellátni, és kapjanak folyamatos sorszámozást. A táblázatokat szerkeszthető formában kérjük, nem tudjuk őket elfogadni képként.

Formai követelmények

Kérjük a szerzőket, hogy az alábbiak figyelembe vételével készítsék el a kéziratot:

• A jelenleg hatályos 12. helyesírási szabályzat² 2015 szeptembere óta kizárólagos érvényű. Az ott lefektetettektől eltérő írásformát/írásnormát alkalmazni nem lehet – kivéve pár speciális esetet, melyek a következők (a teljesség igénye nélkül):
  • A szabályzat által szabályozatlan helyesírási kérdések, illetve következetlen írásmódok (csak nyelvi lektor segítségével dönthető el).
  • A szakma által kodifikált, ténylegesen elfogadott és tudatosan választott alakok (szakszavak).
  • Korábbi írásnorma szerint írt vendégszövegek (idézetek).³
  • Korábbi írásnorma szerint írt címek, címszerű megnevezések (eleinte: Vasárnapi Ujság, későbbi számok pedig: Vasárnapi Újság).
• Kiemelésre a dőlt betűs szedés (kurziválás, italic) szolgál. Kivételesen előfordulhat a félkövér szedés (fettelés, bold), de annak alkalmazásáról elsősorban a szerkesztők/tördelők döntenek. Aláhúzást és ritkítást soha ne használjanak.
• A szövegtörzsben kurzívval emeljék ki a műcímeket és az idegen nyelvű közszavakat (tehát a nem műcím tulajdonneveket ne).
• Ne írjanak csupa nagybetűvel szövegrészeket (címeket sem). A verzális szedés is stílus, amelynek alkalmazását bízzuk a tördelőre.
• Más művek szövegének átvételét idézőjelekkel jelöljék, az idézetek szövegét ne kurziválják. Az idézetbeli kihagyást szögletes zárójellel és hárompont karakterrel jelöljék, ne zárójellel vagy csak tapadó háromponttal. Tehát így: […] Az idézetek elején és végén erre nincs szükség.
• Idézeteken belül, valamint a jegyzetekben törekedjenek a rövidítések használatára (pl.: „odament hozzá [ti. Kovács Jánoshoz]”). Máskülönben a szövegtörzsben kerüljék az ilyen rövidítéseket (c., pl., ti., ún.). Soha nem rövidítjük a „lásd” szócskát.
• Az évszázadokat egységesen arab számokkal írják.
• A röviden leírható számokat a szövegtörzsben betűvel írják (pl. huszonegy, százezer), hacsak nincs egyéb ok számmal írni őket. Számadatok közlésénél az öt- vagy többjegyű egész számokat érdemes három számjegyenként tagolni, a tagoló karakter az ún. nem törő szóköz (billentyűkódja: CTRL+SHIFT+szóköz; pl. 9876 és 12 345). A törtrész elkülönítésére tizedesvesszőt használunk. A százalékjel tapadjon a számhoz (pl. 5,7%). Sok számadat közlésekor érdemes megfontolni a táblázatba szerkesztést.
• A betűszókat, rövidítéseket vagy első előfordulásukkor lábjegyzetben, vagy a főszöveg utáni külön jegyzékben oldják fel.
• Kerüljék az idegen szavak, kifejezések használatát, amennyiben azok maradéktalanul helyettesíthetők magyar szóval, kifejezéssel.
• A személynevek első említésükkor teljes formában, kiírt keresztnévvel szerepeljenek. Ettől csak kivételes esetben lehet eltérni (pl.: Sztálin).
• Az idegen nyelvű nevek a helyes, eredeti karakterekkel legyenek leírva (pl.: Ľudovít Štúr, Maciej Słomczyński). A nem latin betűs nevek a magyar átírás szabályai szerint írandók.
• Egy mondatnál hosszabb idegen nyelvű szöveget csak indokolt esetben, csak lábjegyzetben és csak magyar fordítással együtt közlünk, de lehetőleg csak a fordítás szerepeljen.
• Kérjük, fokozottan ügyeljenek a kötőjel (-) és a nagykötőjel, illetve gondolatjel (–) közötti különbségtételre. (A nagykötőjelet közvetlen a szóhoz kapcsolva általában -tól -ig viszonyt fejezünk ki, pl.: uralkodott 997–1038. Billentyűkódja: CTRL és numerikus -.)
• A szövegtörzsben a lábjegyzetszám után kizárólag szóköz, sortörés vagy – bármilyen típusú – zárójel következhet, az egyéb írásjelek mindig megelőzik a lábjegyzetszámot. A lábjegyzetszám tapadjon a szöveghez.

Jegyzetek, hivatkozások, irodalomjegyzék

• A hivatkozásokat lábjegyzetekben kérjük megadni. A hivatkozás kulccsal történjen, melyet az idézett mű szerzőinek vezetéknevéből és a megjelenés évszámából képzünk, ezt követi a hivatkozott oldalszám. Az évszám után vessző kerül, ha több oldalszám szerepel, közéjük is vessző, a végére mondatzáró pont, ha szükséges. Példák:
  • egyszerzős mű esetén: Nagy 2010, 25, 57, 89.
  • két- vagy háromszerzős mű esetén: Kovács–Szabó 2011, 44.
  • háromnál több szerző esetén: Tóth et al. 2012, 132–134.
• A hivatkozási kulcsokat irodalomjegyzékben kell feloldani. A kulcs fettelve szerepeljen, utána a feloldása. A mintákat lásd lentebb.
• Kereszthivatkozások ne legyenek.
• Ha egy műnek alcíme is van, a cím és az alcím közé pont kerüljön, akkor is, ha az alcím zárójelben van.
• Gyűjteményes kötetek esetén a cím után, zárójel nélkül következik a „szerk.” szócska, majd a kötet szerkesztőjének neve.
• Több szerző vagy szerkesztő esetén a nevek közé nagykötőjel kerül (nem vessző).
• A kiadó, a kiadás helye, a kiadás éve e sorrendben következnek, közöttük vessző áll. Pl.: Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. A kiadás helyét mindig eredeti nyelven (pl. Wien) és teljes egészében ki kell írni (pl. Budapest).
• Folyóiratok esetében a folyóirat kurzívval szedett neve után vessző áll, majd normállal szedve az évfolyam, zárójelben megadva a megjelenés éve, majd a folyóirat száma következik. A végén az oldalszám után nem szerepel rövidítés (o., p., pp.).
• Nyomtatásban megjelent mű bibliográfiai leírását nem helyettesítheti világhálós hivatkozás, legfeljebb kiegészítheti. Ha egy írás nem hivatkozható másképp, akkor is legalább szerző és cím előzze meg a pontos linket és a letöltés dátumát. Pl.: Bank Barbara: Rabigába hajtott nemzet. https://tortenelemportal.hu/2012/02/rabigaba-hajtott-nemzet/ (2021-12-01). Ilyen hivatkozás csak lábjegyzetben szerepeljen, az irodalomjegyzékben nem kell feltüntetni.
  • Kérjük a szerzőket, vegyék figyelembe, hogy a világhálós hivatkozások nem időtállók, ezért az önmagukban álló linkek általában nem elfogadhatók. Közösségi, kommunikációs platformok linkjeit általában nem közöljük.
  • A Wikipédiára tilos hivatkozni, mégpedig a működési elve miatt. Egyrészt bármikor bárki módosíthat egy ottani lapot. Másrészt a jó minőségű lapokon mindig szerepelnek a források. (A rossz minőségűeket pedig tessék szerkeszteni, javítani!) Egy Wikipédia-lap gyors tájékozódásra kiválóan alkalmas lehet (szerzőnek és olvasónak egyaránt), de hivatkozási alapnak nem.

Hivatkozások az irodalomjegyzékben (minta)

Könyv

Mályusz 1967. Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.

Könyvfejezet, gyűjteményes kötet tanulmánya

Makkai 1988. Makkai László: Erdély a középkori magyar királyságban. Erdély története. I. Főszerk. Köpeczi Béla. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 235–408.

Folyóiratcikk

Farkas 2012. Farkas Katalin: Perczel Mór az emigrációban. Hadtörténelmi Közlemények, 125. (2012) 1. sz. 41–90.

Levéltári kötet

MNL HBML V. 611/b. 7. k. 3/1945. kgy. 191–192.

A folyószöveg (docx) javítása

A szerkesztett szöveget a Kiadó munkatársai egyeztetik a szerzővel. Szigorúan tilos magába a javítandó szövegbe beleírni megjegyzéseket vagy bármit, ami nem része a szövegnek – sem színezgetéssel jelölve, sem más módon. A korrektúrakörökben mind a szerkesztők, mind a szerzők használják a szövegszerkesztő program korrektúrára és megjegyzések beszúrására szolgáló funkcióit.

Fokozottan felhívjuk a szerzők és a szerkesztők figyelmét a korrektúrakörök konszekutív jellegére, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

• egyszerre csak az egyik fél dolgozik a kéziraton,
• a kéziraton dolgozó fél csak akkor küldi el a másiknak a kéziratot, ha végzett vele,
• a kéziraton nem dolgozó fél nem küld menet közben új verziót a másiknak.

Ezeknek a szabályoknak a betartásával jelentős frusztrációtól és többletmunkától kímélhetjük meg egymást. A szerkesztés megkezdése után a szerző által újraküldött, jelöletlen javításokat tartalmazó kéziratot nem fogjuk tudni figyelembe venni. Szeretnénk elkerülni azt is, hogy a kéziratban jelentősebb tartalmi változás történjen a nyelvi lektorálás után.

Tördelésre véglegesnek tekintett kéziratot adunk a korrektúrakörök, egyeztetések lezárása után.

A tördelt szöveg (pdf) javítása

A tördelt belívet pdf fájlként kapják meg korrektúrára a szerzők/szerkesztők. Ennek során apróbb módosításokra, elválasztási hibák és elütések javítására van lehetőség; nagyobb szövegrészek cseréjét, betoldását vagy törlését e fázisban már tényleg csak nyomós okkal végezzük el.

A kért javításokat az alábbi formátumú jegyzékként vagy a szerkesztők által adott táblázatban kérjük visszaküldeni. A sorrend legyen előfordulás szerinti. Minta:

• 23/2/5 hogyha HELYETT hogy ha
• 49/1/3a elválasztás
• 134/j542/1 legyen kurzív: Az ember tragédiája
• 217/alcím hiányzó vessző

A hely jelölése: oldalszám / bekezdés vagy jegyzet száma / sor száma. Az oldalszám mindig a lapra nyomtatott oldalszám legyen, nem a pdf szerinti (szerencsés esetben a kettő egyezik, de nem mindig). Az előző oldalról folytatódó bekezdés az első, a sor számát ekkor az oldal tetejétől számítjuk, értelemszerűen. Hosszú bekezdéseknél célszerű lehet alulról számolni, ezt jelölhetjük így: 3a. Az utasítás legyen rövid, de egyértelmű és pontos.